Verseskötet

Harmatvirág csepp csöppen rámtündöklő szirmát simogatom napokon át.Nem enged el illata körülölel, szorít s rabulejt,ismét csillagos ég alatt alszom el.

Harmatvíz délibábnapsütötte árnyból áll.Megfognám a tájt talán..Reménytelen látomás.

Dallam száll kis homálynyugalom száll ma éjjel rád.Ring a fény testhez éregyütt érez minden lény.Mosoly száj gyógyító szempár tekint rád az égen át.Felhőtlen lég tiszta éjj ezercsillag szorja szét.Nyugodt már alszik tánminden mi érzi az éjszakát.

Hideg szellő, fagyos esőnekem mégis izzik a belsőm.Felforrt lég süvít továbbhűthetetlen test sétál tovább.Nem tör meg se fagy se szél jöhet bármi ha a lélek ép.